Heath Ledger

 N�h�ny filmje keltette fel a figyelmemet erre a nagyszer� sz�n�szre! mikor megtudtam, hogy igaz�b�l m�r fiatalon meghalt, �s m�r nem �l, nagyon szomor� lettem. Nyugodj b�k�ben Joker (nekem te mindig Joker leszel!)

 Heathcliff Andrew Ledger (Perth, 1979. �prilis 4. – New York, 2008. janu�r 22.) Oscar-d�jas ausztr�l sz�n�sz. Sz�n�szi p�lyafut�s�t telev�zi�s szerepekkel kezdte a 1990-es �vekben, majd a 1990-es �vek v�g�t�l hollywoodi sikerfilmekben tett szert nagy ismerts�gre.

 Ledger a nyugat-ausztr�liai Perthben sz�letett, Sally Ledger Bell (sz�letett Ramshaw) franciatan�rn�, �s Kim Ledger aut�versenyz� �s b�nyam�rn�k fiak�nt. �t �s testv�r�t, Kate-et Emily Bront� klasszikus�nak, az �v�lt� szeleknek k�t f�szerepl�j�r�l nevezt�k el (Heathcliff �s Catherine). Ledger a Guildford Grammar School gimn�ziumba j�rt, ahol el�sz�r szerepelt sz�npadon, P�n P�ter szerep�ben, 10 �vesen.

16 �vesen d�nt�tt �gy, hogy filmes karrierbe kezd, legjobb bar�tj�val, Trevor DiCarl�val Sydneybe utaztak. Majd visszat�rt Perthbe, �s elv�llalta Snowy Bowles szerep�t a Sweat c�m� sorozatban 1996-ban, melyben egy homoszexu�lis ker�kp�roz�t j�tszott.

  1996-ban elv�llalt egy szerepet a r�vid �let� Roar c�m� sorozatban is, majd az 1997-ben bemutatott 1997 Ausztr�l filmben, a Blackrockban kapott szerepet. Els� jelent�s f�szerep�t a 10 dolog, amit ut�lok benned c�m� tiniv�gj�t�kban j�tszotta el. Ugyanabban az �vben j�tszhatta el a K�z �s �k�l c�m� film f�szerep�t is.

 Kevesen tudt�k r�la, hogy egy videoklipet is szeretett volna megrendezni. Ez majdnem siker�lt is neki, de a Modest Mouse zenekar King Rat c�m� vide�j�nak munk�latait sajnos m�r nem tudta befejezni. A komoly �zenettel b�r�, felkavar� anim�ci�s klipet a The Masses nev� c�g, melyben Ledger is dolgozott fejezte be 2009-ben.

Ledger 2002 augusztus�t�l 2004 �prilis�ig Naomi Watts sz�n�szn�vel �llt szoros kapcsolatban, akivel a Ned Kelly forgat�sa alatt ismerkedett meg. El�tte Lisa Zane-nel �s Heather Graham-mel j�rt.

Ledger Michelle Williams sz�n�szn�t jegyezte el, akivel a T�l a bar�ts�gon forgat�s�n ismerkedett meg. T�le 2005. okt�ber 28-�n kisl�nya sz�letett, Matilda Rose. A kisl�ny keresztsz�lei Jake Gyllenhaal �s Busy Philipps.

2007 augusztus�ban az Us Weekly lehozta, hogy Ledger �s Williams szak�tott. A h�rt �k maguk nem er�s�tett�k meg. A pletyk�t, miszerint Williams �s Ledger felbontott�k kapcsolatukat 2007 szeptember�ben er�s�tette meg a sz�n�szn� apja, Larry a sydneyi Daily Telegraphnak.

  2008. janu�r 22-�n, manhattani lak�s�n holtan tal�lta h�zvezet�n�je, teste mellett gy�gyszeres dobozokkal. Heath Ledger 28 �ves kor�ban hunyt el. Hal�l�t a szervezet�ben tal�lhat� gy�gyszerek okozt�k, ezek �sszetev�inek kombin�ci�ja. A szervezet�ben tal�lt gy�gyszerek k�z�l egyikb�l sem tal�ltak a megengedettn�l nagyobb mennyis�get. �gy teljes m�rt�kben kiz�rhat� az, hogy �nkez�vel akart v�get vetni �let�nek. Az ut�bbi id�ben �lmatlans�gban szenvedett, az utols� szerepe (a Batman Jokere) nagyon megviselte. „A testem kimer�lt volt, de az agyam nem b�rt le�llni.” – nyilatkozta nem sokkal hal�la el�tt.

Viszont az is elk�pzelhet� hogy gyilkoss�g �ldozata lett, hiszen a mai napig nem volt hivatalos magyar�zat arra, hogy mi�rt vett be annyi felesleges gy�gyszert. A rend�rs�g err�l nem nyilatkozott.

  A 81. Oscar-g�l�n neki �t�lt�k oda a legjobb f�rfi mell�kszerepl�nek j�r� Oscar-d�jat �lete utols� befejezett alak�t�s��rt, Joker szerep��rt A s�t�t lovag c�m� filmben.

Freddie Mercury

 Igaz�b�l a hal�l�n �s az egykori zenekar�n k�v�l semmit sem tudtam r�la. Biol�gia �r�ra egy AIDS- es �vfolyamdolgozatot kellett csin�lnunk. Bor�t�nak �s h�tlapnak is �t rajzoltam le. �rtam is r�la egy kev�ske inform�ci�t �s h�la ennek a dolgozatnak, megismertem ezt a k�l�nleges �nekest! Kiv�teles hangja van, tagadhatatlan!

 Freddie Mercury (sz�letett Farrokh Bulsara, Zanzib�r, 1946. szeptember 5. – London, 1991. november 24.) p�rszi indiai sz�rmaz�s� brit �nekes �s zen�sz, a Queen rockegy�ttes egykori �nekese �s dalszerz�je. F� dalszerz�k�nt jelent�sen meghat�rozta az egy�ttes st�lus�t, a legt�bb sikeres dalukat � �rta. Az 1980-as �vek k�zep�n sz�l�karrierbe kezdett, �s Montserrat Caball� opera-�nekesn�vel k�z�sen operai hat�s� k�nny�zenei albumot k�sz�tett Barcelona c�men. Gyakran azonos�tj�k mag�val az egy�ttessel, n�pszer�s�ge t�bbsz�r h�tt�rbe szor�totta az egy�ttes t�bbi tagj�t. �ltal�nos v�leked�sek szerint az egyik legtehets�gesebb hang� k�nny�zenei �nekes, �s kiv�teles tehets�g� frontember �s koncertzen�sz volt. B�r a hal�la pillanat�ig titkolta mind a betegs�g�t, mind a szexu�lis ir�nyults�g�t, m�gis az egyik legh�resebb biszexu�lis zenei el�ad� lett, valamint az AIDS betegs�g egyik legh�resebb �ldozata.

 Freddie Mercury eredetileg Farrokh Bulsara n�ven sz�letett a zanzib�ri Stone Townban, p�rszi indiai sz�l�k gyermekek�nt. Sz�lei, Bomi �s Jer Bulsara az�rt v�ndoroltak ki Zanzib�rba, hogy apja p�nzt�ros maradhasson a Brit Gyarmati Hivatalban. H�g�t Kashmir�nak h�vj�k.

Tanulm�nyait a Bombay melletti panchgani (Satara) St. Peter's boarding school-ban kezdte, �s itt l�pett el�sz�r nyilv�noss�g el� a The Hectics nev� egy�ttesben. Szint�n a St. Peter's-ben kapta a Freddie becenevet. Ezut�n 17 �ves kor�ig a mazagoni (Bombay) St. Mary's High School-ban tanult, majd csal�dj�val az 1964-es zanzib�ri forradalom el�l Angli�ba menek�lt.

 Mik�zben m�r a Wreckage nev� egy�ttesben �nekelt, 1970-ben megismerkedett az akkor a Smile-ban zen�l� Roger Taylorral �s Brian Mayjel. Mikor �k egy�ttes n�lk�l maradtak, Freddie besz�llt a zenekarba, megalap�tva a Queen-t. A v�gleges fel�ll�s 1971-ben sz�letett meg, amikor egy meghallgat�s sor�n bevett�k a csapatba John Deacon basszusgit�rost, amivel kezdet�t vette minden id�k egyik legsikeresebb rockzenekar�nak t�rt�nete.

 A '80-as �vek elej�n New Yorkban �s M�nchenben �lt, meglehet�sen kicsapong� �letet. Mindk�t v�g�r�l �s k�z�pr�l is �gette a gyerty�t, a Queen munk�inak sz�neteiben f�ktelen mulats�gok k�zponti figur�ja volt. Legend�s bulikat �s partikat adott a legfelkapottabb b�rokban: egy alkalommal a teljes bar�ti t�rsas�g�nak rep�l�t b�relt, �s a frissen felfedezett playboy-szigetre, Ibiz�ra rep�tette �ket. Ismert boltok �s �ruh�zak nem egyszer z�r�s ut�n fogadt�k, hogy v�s�rl�si szenved�ly�nek h�dolhasson. Nem sajn�lta a p�nzt, a legdr�g�bb pezsg�t �s kavi�rt, a luxuslakoszt�lyt, a kokaint, a Concorde jegyeket, a dr�ga aj�nd�kokat, a vir�gokat �s b�kokat azokt�l, akik f�ktelen �letvitel�hez t�rsulni v�gytak. Bar�ts�g�val �s szerelm�vel sokan vissza�ltek, ezeket a keser� t�rt�neteket dalaiban �r�k�tette meg. Els� sz�l�lemeze Mr. Bad Guy c�mmel, 1985-ben jelent meg, �s egy excentrikus, t�lf�t�tt, �rzelmes vil�gszt�r �n�letrajz�nak, egy�ttal egy korszak lez�r�s�nak tekinthet�.

 1987-ben duettet �nekelt Montserrat Caball�val: Barcelona c�m� daluk a k�zelg� spanyol ny�ri olimpia hivatalos dala lett. Hasonl� c�m�, a rockzene �s az opera saj�toss�gait �tv�z� lemez�k�n Freddie Mercury m�lt� partnere volt a vil�g egyik leg�nnepeltebb d�v�j�nak.

 A legval�sz�n�bb feltev�sek szerint Mercury m�r 1987-ben elkapta a HIV v�rust. Ezt a n�zetet t�masztj�k al� az ezut�n megritkult st�di�lemezek, �s a teljesen abbahagyott koncertek. 1988 ut�n szinte alig mutatkozott a nyilv�noss�g el�tt. A lesifot�sok k�pein egyre sov�nyabb, szak�llas Freddie Mercury eg�szs�gi �llapot�val kapcsolatos tal�lgat�sok szinte folyamatoss� v�ltak. Mivel m�r 1989-ben k�ls�leg is felfedezhet�k voltak a t�netek, a sajt� gyakran cikkezett az eg�szs�gi �llapot�r�l, titokzatos betegs�geket tal�lgatva, s�t, emlegett�k az AIDS betegs�get is vele kapcsolatban. Ritka nyilv�nos szerepl�sei alkalm�val az egykori partyszt�r visszah�z�d� f�nemes benyom�s�t keltette. Ugyanakkor folyamatosan �s fantasztikus lend�lettel dolgozott a Queen sv�jci �s londoni st�di�j�ban, melyek eredm�nyek�nt a zenekar 1989-ben �s 1991-ben is �j albummal jelentkezett.

A zenekar tagjaival 1989. m�jus 22-�n tudatta az �llapot�t. Az utols� Queen munka, melyben r�szt vett, a These Are the Days of Our Lives dal videoklipje volt. Ekkorra m�r szembe�tl� volt leromlott eg�szs�gi �llapota, b�r�t a Kaposi-szark�ma  sebei lept�k  el. 1991 �sz�n, sov�nyan �s betegen m�r azzal a tudattal �nekelte szalagra a Queen dr�mai dalait, hogy azokat a k�z�ns�g m�r csak a hal�la ut�n fogja hallani.

1991. november 23-�n k�zlem�nyben tudatta a vil�ggal, hogy AIDS betegs�gben szenved. A h�za el�tt fot�sok �s operat�r�k sz�zai gy�ltek �ssze – a t�meget a rend�rs�g tartotta f�ken.

      Mivel az elm�lt k�t �vben annyif�le tal�lgat�st olvastam a lapokban, szeretn�m bejelenteni, hogy a vizsg�latok HIV-pozit�vnak mutattak �s AIDS-ben szenvedek. �gy tartottam helyesnek, hogy nem hozom nyilv�noss�gra a dolgot, azok �rdek�ben, akik a k�rnyezetemben �lnek. De elj�tt az id�, hogy bar�taim �s rajong�im megtudj�k az igazat, �s rem�lem mindenki csatlakozik hozz�m, orvosaimhoz �s mindazokhoz, akik szerte a vil�gon k�zdenek ez ellen a sz�rny� k�r ellen. 

  M�snap, 1991. november 24-�n, vas�rnap este aludt el �r�kre. K�t nappal k�s�bb, z�rt k�r� - sz�lei k�r�se szerint zoroasztri�nus temet�sen vettek b�cs�t t�le. Fekete kopors�j�t egyetlen sz�l v�r�s r�zsa d�sz�tette, �tj�t Aretha Franklin dala k�s�rte. Test�t elhamvasztott�k, hamvait m�ig ismeretlen helyre sz�ll�tott�k (egyes inform�ci�k szerint azt �desanyja �rzi). 2013-ban a londoni Kensal Green temet�j�ben tal�ltak egy francia nyelv� eml�kt�bl�t, amin a Farrokh Bulsara, Freddie Mercury eredeti neve szerepel. "Farrokh Bulsara eml�k�re, mindig k�zel leszek hozz�d a szerelmemmel" - �ll f�lig angolul, f�lig franci�ul a plaketten, amire sz�let�s�nek �s hal�l�nak pontos d�tum�t rakt�k, M. al��r�ssal. Egyesek szerint a szign� Mary Austin lehet, a Queen-frontember volt bar�tn�je, akivel h�t �vet �ltek egy�tt, �s aki v�g�l meg�r�k�lte az �nekes 7 milli� fontot �r� londoni otthon�t. A Genfi-t� partj�n �ll� szobra �s londoni h�za egyar�nt a rajong�k zar�ndokhelye.

 A Queen megmaradt tagjai megalap�tott�k a Mercury Phoenix Trust-ot, amely egy AIDS ellenes szervezet, �s megszervezt�k a Freddie Mercury eml�kkoncertet, amelynek teljes nyeres�g�t az alap�tv�ny jav�ra utalt�k.

Vincent van Gogh

 M�v�szet- t�rt�net �r�n figyeltem fel r�. Szomor�, mag�nyos �let� ember volt. "Furcsa" viselked�se �s k�l�n�s festm�nyei miatt �r�ltnek tartott�k. Minden egy�tt�rz�sem az �v�!

 Vincent van Gogh (helyes kiejt�se: finszent-fan-hoch) (eredeti nev�n Vincent Willem van Gogh, Hollandia, Groot-Zundert, 1853. m�rcius 30. – Franciaorsz�g, Auvers-sur-Oise, 1890. j�lius 29.) holland fest�m�v�sz, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja.

 Vincent van Gogh a Hollandia d�li r�sz�n fekv� �szak-Brabant tartom�nybeli Groot-Zundertben sz�letett 1853. m�rcius 30-�n, Theodorus van Gogh (1822 – 1885), reform�tus lelkip�sztor �s Anna Cornelia Carbentus (1819 – 1907) els� gyermekek�nt. Vincent �t testv�re – Anna Cornelia (1855 – 1930), Theodorus (1857 – 1891), Elisabeth Huberta (1859 – 1936), Wilhelmine Jacobina (1862 – 1941), Cornelius Vincent (1867 – 1900) – k�z�l a n�la n�gy �vvel fiatalabb The�val alak�tott ki szorosabb kapcsolatot, aki szellemileg �s anyagilag is t�mogatta b�tyj�t. A csal�dnak szoros k�t�d�se volt a m�v�szethez: h�rom nagyb�tyja m�kereskedelemmel foglalkozott. Van Gogh tanulm�nyait egy zunderti falusi iskol�ban kezdte, majd kilenc h�nap ut�n egy nevel�t�l saj�t�totta el ismereteit. 1862-ben k�sz�ltek els� rajzai: A falra m�sz� macska �s a Kutya.

 K�z�piskol�ba intern�tusokba j�rt, el�bb Zevenbergenben, ahol rajz�r�kat vett, valamint megtanult angolul, franci�ul �s n�met�l, k�s�bb pedig Tilburgban. 1868-ban otthagyta az intern�tust �s visszat�rt sz�l�i h�z�ba, Zundertbe. Egy �v m�lva, csup�n 16 �vesen be�llt a h�gai Goupil & Cie Gal�ri�ba, melynek egyik �zlett�rsa nagyb�tyja volt. H�ga ut�n Br�sszelben, Londonban �s P�rizsban dolgozott. 1876-ban otthagyta munk�j�t, mert apja lelkip�sztori tev�kenys�g�t akarta folytatni. Teol�gi�t tanult �s egyh�zi felettesei a belga Borinege-ba k�ldt�k a sz�nb�ny�szok k�z�. A gyerekeket tan�totta �rni, olvasni �s katekizmusra, beteget �polt, szabadidej�ben pedig rajzolt. Ebb�l az id�b�l sz�rmaznak els� t�jk�pei.
Krumpliev�k (1885)

  1880 �sz�n hazat�rt, �s testv�re, Theo, valamint unokatestv�re, Anton Mauve, az ismert fest� biztat�s�ra tov�bb festett. Az �desapj�val val� �sszek�l�nb�z�s ut�n H�g�ba ment, ahol Theo seg�ts�g�vel m�termet rendezett be. Itt elvonulva tanulta a fest�szet hagyom�nyait. Munk�i tanulm�nyok, de nagy akaratr�l �s komoly hivat�studatr�l vallanak. Ezut�n az antwerpeni akad�mi�n felfedezte a jap�n metszeteket, t�bbet le is m�solt.

 Egy szerencs�tlen szerelmi �gy miatt csal�dja �s ismer�sei megszak�tott�k vele a kapcsolatot. 1885-ben meghalt az apja, ezut�n a csal�dja – Theo kiv�tel�vel – �r�kre elz�rk�zott t�le. The�val �let�k folyam�n �lland�an leveleztek, ebb�l a levelez�sb�l 650 darab maradt fenn. Ezekb�l sz�rmazik a legt�bb inform�ci� van Gogh �let�r�l.

 1886-ban P�rizsba utazott testv�r�hez, aki ekkor a Goupil Gal�ria p�rizsi fi�kj�t vezette. Van Gogh beiratkozott Cormon fest� m�hely�be, itt ismerkedett meg Henri de Toulouse-Lautreckel. Miut�n Cormon akad�mizmusa nem felelt meg nekik, egy�tt hagyt�k ott. The�n�l – aki szerette �s gy�jt�tte az impresszionist�kat – megl�tta Monet egyik alkot�s�t, amely leny�g�zte. De impresszionista korszaka csak r�vid ideig tartott, a saj�t �tj�t kereste. �gy gondolta, hogy d�len megtal�lja a megfelel� f�nyt �s sz�neket, ez�rt 1888-ban Arles-ba utazott. T�voz�s�nak m�sik oka az lehetett, hogy sz�gyellt a testv�re p�nz�n �lni, de P�rizsban meg�lni nem tudott.

 Provance-ban leny�g�zte a term�szet sz�ps�ge, l�zasan festett. Mag�nyosnak �rezte mag�t, ez�rt megk�rte Gauguint, akit The�n�l ismert meg, hogy l�togassa meg. Gauguin 1888. okt�ber 23-�n �rkezett Arles-ba. Eleinte minden rendben volt, k�z�sen dolgoztak, de van Gogh idegei egyre fesz�ltebbek voltak, a megfesz�tett munka �s a nem megfelel� �letm�d robban�ssal fenyegetett. Egyre t�bbet veszekedtek, m�g 1888. december 23-�n az udvaron van Gogh borotv�val megt�madta Gauguint, aki elmenek�lt. Van Gogh ezut�n hazament, �s a borotv�val lev�gta az egyik f�lcimp�j�t. Elmegy�gyint�zetbe ker�lt.

 A hallucin�ci�k �s az epilepszi�s rohamok ut�n a nyugalom id�szaka k�vetkezett. 1889. janu�r 7-�n elhagyhatta a k�rh�zat. Arles-ban nem �rezte j�l mag�t, mag�nyos volt, mindenki �r�ltnek tartotta. M�jus 8-�n a saint-remy-i szanat�riumba utazott, amelyet j�lius v�g�n hagyott el, hogy Arles-ban maradt holmij�t elhozza. K�t nappal k�s�bb idegroham t�rt r�, h�rom h�tre tudat�t vesztette. Amikor mag�hoz t�rt, tudom�sul vette, hogy gy�gy�thatatlan beteg. Ezut�n �let�t a hossz�, f�jdalmas rohamok �s a l�zas munka jellemezt�k.

 1890. m�jus 20-�n P�rizsba utazott The�hoz, majd k�t nap m�lva tov�bb az Auvers-sur-Oise-ben l�v� szanat�riumba, ahov� a m�p�rtol� dr. Gachet h�vta meg. B�r az orvos r�videsen gy�gyultnak nyilv�n�totta, j�liusban �jabb roham t�rt r�. J�lius 27-�n az auvers-i v�r k�rny�k�n sz�ven l�tte mag�t. Orvosa azonnal �rtes�tette The�t, aki az utols� napokat testv�re mellett t�lt�tte. Van Gogh 1890. j�lius 29-�n halt meg. Utols� k�v�ns�ga az volt, hogy Hollandi�ban temess�k el. A ravatal�t bar�tai napraforg�kkal bor�tott�k el.

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.