Ma �gy �reztem magam, mint egy hatalmas hiba. Minden felt�telez�sem hib�s volt, mindent f�lre�rtettem, elsz�rtam a dolgokat, egy term�szeti katasztr�fa vagyok! (ok�, maradjunk annyiban, hogy csak �gy �rzem magam)

 �s megint elt�loztam... mindig mindent elt�lzok, amit le�rok. J�, mindegy. A l�nyeg, hogy nagyon idi�t�nak �rzem magam. Mindig olyan akartam lenni, aki... nem is tudom. Mint, aki t�k�letes. Nem akartam felsz�nes lenni, nem akarok hazudni, nem akarok az embereknek �rtani. Nem �t�lkezem �s megsz�ntetem a rossz emberi tulajdons�gaimat. De ez baroms�g! Nem Isten vagyok, hanem ember. Istenk�roml�s �gy tekinteni magamra, vagy egy�ltal�n igykezni Istenn�, vagy hozz� hasonl�v� v�lni.

 Megint elt�rtem a t�m�t�l. De a l�nyeget le�rtam. Nem csak a k�ls�mmel, de m�r a lelki �llapotommal sem vagyok megel�gedve. (csak semmi f�lre�rt�s, nem �nsajn�ltat�sb�l mondom)

 Annyira nem tudok kiigazodni magamon. Annyira egyszer�, logik�tlan �s �rthetetlen a gondolkod�som, hogy m�g �n sem tudom k�vetni, m�g �n sem tudok kiigazodni rajta. M�g le�rni sem tudom norm�lisan, ez a bejegyz�s tiszt�ra olyan, mint egy halandzsa... (lef�rasztom agyilag az olvas�imat... elismer�s..)

 Az el�z� bejegyz�sekben �rottakat (csak az el�z� 2 bejegyz�st) �th�ztam. Nem vagyok k�pes kit�r�lni, de �th�ztam, mert van valaki, akit rossz sz�nben t�ntettem fel, m�g magamat �gy �rtam k�r�l, mint valami �ldozatot akit sajn�lni kell... h�nyni tudn�k az ostoba �nsajn�ltat�somt�l/ magamt�l. Nem tudn�m most le�rni a fejemben keletkezett z�rt. Szeretek valakit, ugyanakkor �gy �rzem, hogy nem tudok ennyi terhet viselni, mint egy kapcsolat. Szeretem, �s nem akarok v�get vetni a kapcsolatunknak, de NEM B�ROM. Nem b�rom a f�gg�st, a haragot. �gy �rzem nem val� nekem a kapcsolat. Pedig �gy szeretem. De h�t mindig mindent elsz�rok.!

 Az �letem egy �r�k�s vita magammal, a fejemben. Most is �ppen azon fil�zok, hogy �rdemes e folytatni ezt a kapcsolatot, vagy sem. Hiszen szeretem, �s tal�n megtudn�m vele besz�lni valahogy... de ut�na mi t�rt�nne? Nem lenne egyszer�bb/ vagy jobb szinglik�nt?

 Valamint az elveimmel kapcsolatos k�rd�seimmel is folyamatos harcot v�vok. Mindig tal�lok ellentmond�st az elveimben. (l�sd. 2. bekezd�s) "T�k�letes" akarok lenni, jobb ember. Viszont h�lyes�g, k�r az er�lk�d�s, hisz' �n is csak egy ember vagyok... El�g neh�z �gy �lni, hogy mindenben tal�lsz kivetni val�t, ellentmond�st �s �gy juss nevez�re.. lehetetlen. Persze- mint mindent- ezt is t�l komolyan veszem. Nem kellene ennyit gondolkodnom, de nem tenn�m, ha nem �rezn�m �gy, hogy ezek a gondolatok, ezek a dolgok -mint p�ld�ul a kapcsolatom- �sszenyomnak, �sszetipornak! R�gcs�lj�k az idegzetemet, �s �gy �rzem b�rmelyik pillanatban elveszthetem a fonalat �s meg�r�lhetek...

 Ennek m�r a gondolat�t�l is meg�r�l�k.

WHERE IS MY ESCAPE?