Mikor tegnap este azon t�n�dtem, hogy v�ge a sz�netnek, �s holnap reggel fel kell kelnem, nem a kor�n cseng� �r�mra neheszteltem. Nem az angol �r�kt�l f�ltem, hogy rosszul mondok valamit, vagy, hogy nem tanultam. Nem a nyelvtan �ra miatt, amin el�szeretettel h�v ki a tan�r a t�bl�hoz a l�mpal�zam ellen�re. Csak is arra tudtam gondolni, hogy ezek mellett a megpr�b�ltat�sok mellett t�l kell �lnem a k�lvil�got.

Az �gyban egyed�l j� �s csendes. Azut�n felkelsz, elm�sz mosakodni (�n zuhanyozni szoktam) bekapsz valamit reggelire, megmosod a fogad, elk�sz�lsz �s elindulsz otthonr�l. Kil�psz az ajt�n. Megcsap a reggeli zaj, vagy a napf�ny. Nem vagy v�mp�r, nem vagy t�li �lm�t alv� medve. Tudod mi vagy? Egy intelligens ember. Egy kirekesztett, aki maszkra k�nyszer�l. Aki a fogmos�s ut�n el�veszi a sz�pen kim�zolt maszkj�t, el�h�zza besz�l�s k�zs�geit, �s beilleszkedik a birka ny�jba, akik a t�m�r kult�r�latlan h�lyes�get k�vetik felemelt fejjel, b�szk�n a v�gtelen sor �l�n.

Gondolt�l m�r r�, hogy felsz�lalsz, hogy r�juk sz�lsz- ezt tal�n m�r meg is tetted- hogy r�vil�g�tasz, mit is m�velnek? H�t persze, de te t�l intelligens �s �rtelmes vagy, hogy tudd, semmit sem �r. A h�ly�k- ahogy mi nevezz�k- mindig is t�bbs�gben lesznek, mert k�nnyebb nevetni- m�g ha m�sokon is, mik�zben elhiteted magaddal, hogy embert�rsaid lealacsony�t�sa vicces- mint �lni �s j�zannak lenni. Ez �gy van, ugye?

Nem vagyok t�k�letes, valamif�le istens�g, vagy ak�rmilyen kifejez�s, amit mi adtunk a hib�tlan szem�lyeknek. N�ha engem is elvisz a k�rnyezetem, de �n tudom, hol a hat�r. L�tok. L�tom m�sok �rz�seit, de nem csak a szememmel. Emp�tia. 

Nem v�lthatod meg a vil�got. �lj, vagy meg�lnek.