Shoe, ne felejtsd el megn�zni a Walking deadet. Ezt vedd h�zi feladatnak, vagy parancsnak. B�r, ha engem k�rdezel, a h�zikat gyakrabban teljes�tem..

A c�m ma ugyancsak k�l�nleges. Az�rt is, mert semmi k�l�nlegs nincs benne. Ez csak a tumbl�r�m alc�me, angolul. Na j�, tal�n az�rt k�l�nleges, mert nem az anyanyelvemen �rtam, manaps�g egyre t�bb dolgot �rok angolul..

A h�tteret vil�gos sz�rk�r�l feh�rre v�ltoztattam, de t�l egyhang� volt. Ami nem baj, mert a feh�r h�tt�r letisztults�ga �s egyszer�s�ge valahogy illik a hangulatomhoz. Mindegy, ez a furcsa z�ldes sz�n is megteszi. Ugyancsak egyszer� �s letisztult, m�gis azt a hat�st kelti, mint ha lenne n�mi �let a blogon.

Ajajj, ahogy a soraimat n�zem, minden olyan keservesnek �s vil�gf�jdalmasnak hangzik, valahogy ez a cinikus �s szarkasztikus negat�v �r�sm�d roppant jellemz� a posztjaimra. Nem is tudom mi�rt, mostan�ban nem �rzem magam olyan laz�nak �s boldognak, mint r�gebben. Nevetek az oszt�lyt�rsaimon, az utc�n megbotl� kisgyerekeken, a vicces posztokon, vagy k�peken, de sosem �rzem azt, hogy most �nfeledten nevetn�k valamin.

Tegnap A.-val tal�lkoztam. A v�rosban bolyongtunk �s csevegt�nk telefonon kereszt�l M.-mel. (� nem miskolci, �gy a vele val� n�hai tal�lkoz�sokat �gy p�toljuk be.) Mint mindig, tegnap is rengeteget nevett�nk egy�tt. Percekig csak nyer�tett�nk, a hasunk m�r f�jt, az utc�n m�r mindenki aggodalommal, vagy �pp felh�zott szem�ld�kkel m�regetett minket. Vajon mikor tudjuk m�r befejezni a csukl�shoz hasonlatos nevet�st? 

J�l �reztem magam vele, mert vele mindig j�l �rzem magam. Nem kell m�snak kiadnom magam, nem kell sz�gyenl�snek lennem, vagy �tgondolni mindent amit kiakarok mondani. Nem s�rt�dik meg, nem kavar h�lyes�geket, � egy olyan l�ny, aki k�zel�be sincs a ty�k oszt�lyt�rsaimnak. 

M�gsem �rzem magam teljesen kikapcsolva, teljesen ellazulva, �tadva magam az aktu�lis hangulatnak. Egyszer�en csak nevetek, mert vicces. S�rok, mert elkeser�t�. Megyek, mert � is megy. Besz�lek, mert k�rdezett, v�lem�nyezek, mert megvitat. Mindent az�rt csin�lok, mert �gy kell csin�lni. Mert �gy tan�tottak. 

Egyre gyakrabban �rzem magam robotnak. M�cselekv�sekkel, �ll�rz�sekkel, arckifejez�seket helyettes�t� arcizmokkal. M�g mindig nincs senki, akivel �szint�n tudn�k s�rni, nevetni, lenni.