Ny�ron mindig elt�n�k, az �n szemsz�gemb�l olyan, mint ha egy b�ra alatt �ln�k szeptemberig, m�soknak biztos olyan, mint ha nem lenn�nek nekem fontosak, vagy esetleg megfordul az az abszurd gondolatuk, hogy eg�sz ny�ron nyaralok, laz�tok, utazgatok, bulizok, na j�, ez kiz�rt. Annyira az�rt ismernek az emberek, hogy ezt az eshet�s�get elvess�k. T�nyleg nem az �n vil�gom.

Nem k�l�n�sebben csin�lok semmit, f�leg azon gondolkozom, hogy mi mindent k�ne csin�lnom, de helyette csak fekszem valamelyik �rny�kos sarokban, �s a negyed�t, ha teljes�tem terveimnek.

Az, hogy t�tlenkedek nem nagyon zavar, viszont az, hogy elt�n�k, m�r jobban. Sok minden megv�ltozik, ha egy ember csak �gy elt�nik. 

Ne k�rdezd, hogy j�tt ez a hirtelen �szrev�tel, id�tlenebb a dolog ami r�vezetett erre a t�nyre, mint az, hogy erre csak most gondoltam bele.