Igen, alapeset, hogy ha meghallok egy j� dalt, egyb�l id�znem kell bel�le.

Na, akkor toszogassuk m�g az el�z� t�m�nkat. Ink�bb err�l besz�lek, mint az iskol�ba val� visszat�r�s �r�meir�l, ahogy 36 fokban �l�k �sszel a padban �s azt hallgatom informatika �r�n egy hatvansok�ves v�nasszonyt�l- aki azt hiszi mag�r�l, hogy informatika tan�r- hogy neki kifejezetten sima f�zet kell, mert a vonalas �s a n�gyzetr�csos nem j�, hogy ha t�z percig r�g�zol az eg�szs�ges, de ha t�bbet, akkor nem,(s�t, ne nyeld le mert a hasfaladra tapad �s meghalsz) vagy, hogy ha valaki felgyullad egy neml�tez� t�zeset miatt, akkor ne etess�k meg, csak g�rgess�k a padl�n am�g s�lthusi nem lesz.

Im�dom az emberi agyat �s annak minden zug�t, b�r ezt tal�n m�gsem annyira.

Onnan lehet tudni, hogy m�g nem haltam meg matek �r�n, hogy sz�pen �rok �s haszn�lom a r�zsasz�n sz�vegkiemel�met. Ha a neons�rg�t haszn�lom, �s az L bet�m hasonl�t egy elg�zolt herny�trollgy�kra, akkor m�r gyeng�lnek az �letfunkci�im.

Ha a kleptom�ni�s padt�rsam toll�t lopkodom aki szint�n m�st�l vette el, �s �rthetetlen okb�l vigyorgok, k�zben a v�ll�n vagy a higi�ni�t�l t�l�rad� padon fekszem, val�sz�n�leg fizika �ra van.

Furcsa, hirtelen m�gsem az el�z� t�m�r�l akarok besz�lni.

R�mj�tt a f�szekkirep�l�s korszak. El akarok innen k�lt�zni. Nem tudom pontosan hov�, igaz�b�l g�z�m sincs, egyszer�en csak egyed�l akarok lenni. Vagy valaki olyannal akivel nem unatkozom.

Igen, gy�l�l�m, hogy minden nap ugyanazokkal az arcokkal tal�lkozom itthon, az utc�n, a buszon, a suliban, a villamoson, unom, hogy mindig ugyan azt a szendvicset viszem, minden nap alm�val gondosan szalv�t�ba �s zacsk�ba csomagolva, hogy ugyan azokat a termeket r�juk, �s folyton ugyanazokat a szavakat hallom, csak m�s sorrendben. 

Nem tudom, elegem lett, nem akarok itt lenni, ut�lom ezt a helyet, ut�lok elmenni �s hazaj�nni. Ut�lok h�tv�gente programokat szervezni folyton ugyan azokra a helysz�nekre ugyan azokkal az esem�nyeknek g�nyolt cselekv�sekkel, ugyan azokkal az emberekkel, meghalok.

�s ut�lom, hogy mindenki megvan �r�lve a bev�ndorl�kt�l, k�zben a gyerekek sorban nyelik le a r�g�gumikat, amik azt�n a hasfalukra tapadnak �s ott gyarapszanak am�g meg nem �li �ket, h�t mi�rt nem sajn�ljuk szeg�ny �npuszt�t� gyerk�c�ket?

im laughing im crying i feels like im dying.
napjaim.