01

 

|BELÉPÉS|KILÉPÉS|REGISZTRÁCIÓ|

 
01. BLOG
seftrehe hehzerzh
02. VENDÉGKÖNYV
rdrgdd rdez erzrez
03. E-MAIL
sdghtd ydytezhedyz

 Képtalálat a következőre: „weheartit icon png” 

 
02

Nyitás: 2013. jan. 18.

Design: LINK /átalakítva.!/

 
25

Következő 10 cikkElőző 10 cikk

280.bejegyzés- bunki

2016.03.29. 14:48
[reggel 10 körüli poszt]
 
két nappal ezelőtt ebben az időben még nem itt csücsültem azon görcsölve, hogy mivel is kezdjem, hanem a lepedőnélküli ágyon fél szemmel ébren, másikkal a mámorban. 
 
Csütörtökön, túl a jegyvásárláson, állva az induló és az érkező vonatokat jelző táblák között hihetetlen izgalom és életérzés áramlott az ereimben, legszívesebben végig pattogtam volna azt a fél órát amit még a vonat indulásáig töltöttem ott.
 
Imádom a pályaudvart, de nem akármelyiket, csak a mi pályaudvarunkat. A tiszain állva és nézve a hatalmas ezeréves csillárt meg a földön szimmetrikusan elterülő kopott mintát egyből elkap az az ismerős érzés, amikor anno anyával ácsorogtam ott várva apát, hogy értem jöjjön. Ahányszor elszakadhattam a valóságomból bele egy másik világba, az nekem jó volt.
 
Aztán persze egy idő után már az anyagiak miatt nem jött el értem apa. Először feljött hozzánk,  aztán már csak a pályaudvarunkig, de utána már csak a pesti pályaudvarig. 
A pestit nem szeretem mert az a búcsúzkodások helye. A megérkezésnek sosem tulajdonítottam különösebb figyelmet, az csak szimplán jó volt. Az ott töltött idő, és az adott társasággal töltött időért imádtam.
 
Vasárnap percenként pislantottam a telefonja kijelzőjére, hogy húzzam a perceket a felszállásig. A gizda ujjaim a pólóját, kabátjának a biszbaszait és a nyakát szorongatták és a fejemben folyamatosan lejátszódott a kisfilm, ahogy haza kellett mennem apától. Kisebb voltam, persze, hogy a könnyeimet nyeldestem.
 
Aztán elkellett hesegetnem mert attól féltem, hogy tényleg bekönnyezem és elárulom magam. A fene akarja a büszke önelégült pofájába nyomni a sós bociszemeket amik egyértelműen tanúskodnak az elmúlt négy nap élvezeteiről, frászt!
 
A vonaton folyamatosan tápláltam magamba az elmúlt pár nap élvezetes eseményeit, hogy ne süllyedjek nyomorult érzéseimbe. Gyűlölöm a búcsú-érzést. Utálom, amikor el kell köszönnöm, mert pár hónapig megint nem fogom látni, és emellett visszatérek az ördögi, silány mindennapjaimba, utálom.
 
Az arca konkrétan az agyam barázdáiba égett.
 
És persze nem bírtam magammal, küldtem neki egy pimasz sms-t.
A válaszán vigyorogtam egy darabig. Mint egy idióta, naív kislány, aki még mindig elhiszi, hogy az iskolatejben nincsenek adalékanyagok.
 
Mit szeretek a legjobban az egészben? Megkapom tőle mindazt amire mindenki vágyik
 

279. bejegyzés- sok a munka

2016.03.06. 22:06

Legyen ez egy problémaposzt.

Zavar, hogy csak erre a hónapra már három plakátot készítettem és egyiket sem olyannak aki értékeli.(iskola)

Azt hiszik ez csak ilyen tíz perces leülök és kész is van meló. Pedig ha hű akarok magamhoz maradni, szart semmiképp sem adok ki a kezemből, tehát benne van egy pár napos munkám egy ilyenben.

Amivel meg igazán haladni szeretnék, -és tudom hogy az illető értékelné-, nem tudok. Ez az ami idegesít- konkrétan megöl.

Petőfivel nem tudtam találkozni és kicsit hülyén, kicsit nemtörődömnek érzem magam. 

Egyre több versenyt, projektet, külön foglalkozást sóznak rám/ ránk- stréberekre. És. Nembírom.

Mindenki kondizik, én a szülinapi csokijaimat pusztítom.

jaj, amúgy van itt ez a furcsa érzés, hogy álmos vagyok de amint elalszom kelek is fel apró neszekre, meg még pár tyúk-krízis amit most nem írok le, mert

titok.

278. bejegyzés- a harminchatodik bejegyzésed

2016.02.22. 18:35

277. bejegyzés- Tizennyolc éves lettem én, meglepetés e költemény

2016.02.21. 17:08

Tegnap volt a hatalmas adult-zsúr, be is mentem egy dohányboltba.

Jó volt.

Egyébként tényleg jó volt- és ezt azért akartam még egyszer nyomatékosítani, mert tudom, hogy az első nagyon szarkasztikusan hangzott tőlem.

Kissé filmes hatása van annak, ahogy blogolok (kölyök)pezsgővel a billentyűzet előtt.

Ma nem tanultam holnapra, mert nem volt kedvem csak feküdni.

Petőfivel (D.) találkoztam pénteken, még szombat előtt- ezt direk így kellett írnom. Tizenegykor pedig már párnák közt haltam meg.

A helyzet az, hogy szerintem Petőfi belémzúgott. Nem akarom, hogy belém zúgjon, vagy ha mégis, akkor semmiképp sem akarom viszonozni. Viszont rájöttem, hogy ez egy elcseszett körforgás, mert amíg ő nálam próbálkozik(?), én egy pesti egyetemista csávónak rajzolok ingyen és közben próbálok nulla forintból annyit a tárcáma képzelni, hogy feljuthassak pestre és megcsillogtassam a szemét a hülye firkálmányaimmal. 

Szóval futunk a másik után reménytelenül, ahelyett, hogy beérnénk azzal ami adott. Tipikus filmes jelenet, kezd megindulni az életem, remek.

Ha igazi pezsgőt innék, talán vetíthetnének is.

beyoncé, formation, and slay kép

and i ruin you

276. bejegyzés- napok és kérdőjel

2016.02.14. 20:22

Hát a cím most nem túl frappáns, gyorsan írtam valamit ami jellemző.

Napok telnek ugyan úgy, mégis van pár esemény ami felbukkan és változásokat teremt az amúgy full élettelen mindennapjaimba.

Tizennyolc leszek, változtatnom kéne kicsit az életstílusomon, már ha nevezhetjük annak.

-ebből egyébként úgy sem lesz semmi, de olyan ösztönzően hangzik, hajrá emberek!

Nagyon régen írtam, mert vagy nem akartam időt szánni rá- más kifogásaim akadtak-, vagy egyszerűen csak nem tudtam elkezdeni- általános probléma.

Szóval van valami ami aggaszt, ez a fő indok, hogy leültem ezelé a virtuális napló elé. (ez így nagyon gagyin hangzik) 

Na tehát ami aggaszt (azon kívül, hogy hetente változtatják az órarendünket, mert olyan nyomorék a közoktatás- meg úgy alapjáraton a szervezés- hogy egy tanév alatt sem bírnak összehozni egy kikúrt órarendet) igazából az lenne, hogy
-nah, hagyjuk a szolíd megfogalmazást ami egyébként egyáltalán nem jellemző az elmúlt pár posztomra-
baszott levert és magányos és olyan végig aludnám az életem ha lenne életem hangulatom van, mindezek alatt küszködöm tipikus kamasz-picsa stílű problémáimmal, mint a zsíros haj és a nem tudom mi leszek ha nagy leszek kérdés. Nah meg az időhiány! Rajzolni akarok, nem kovalens kötéseket és aromás vegyületeket tanulni. Animézni akarok, és felutazni pestre minden hétvégére anélkül, hogy elfogyna a nemlétező zsebpénzem. 

Nah, hagyjuk a problémákat, ha megoldhatóak, talán visszatérünk rá.

A lényeg, hogy egy lyukban érzem magam- most ez ilyen költői befejezés akar lenni, hogy most az egyszer ne nyugtalanul aludjak el- és nem vagyok kifejezetten rosszkedvű, de boldog sem. Marina blue-ja idevág egyébként.

Meg itt van ez a ribancfeeling, amikor csak ennék, meg aludnék. (ezt az érintett úgy is értené, és tuti tetszene neki, de Zöld ledecske ezt úgy sem látja és nahh)

Szóval, igazából kifejezetten rosszkedvű vagyok, nah. 

275. bejegyzés- Kalandnak értékes, többnek távoli.

2016.01.02. 19:12

Szerintem lassan kiöregedik a játékokból, én pedig még csak most csöppentem bele. Persze ő nem így látja, nem is nagyon agyal ezen, csak kiélvezi amit kap. Vagy engem.

Ezzel nincs is gond, így természetes, csak nem tudom mi lesz velem, ha tovább megy. Ha tovább megyünk. Nem vagyunk együtt, az alkalmi "alvópajtija" vagyok- élek a szavaddal Heni, nagyon aktuális- rajzolok neki, ő pedig a társaságával szórakoztat.

Nem tudom mi az oka, talán csak nem vagyok elég nyitott, de körülnézek, és senkivel sem találom önmagam. Senkivel sem érzem magam igazán jól. Unatkozom.

Vele viszont nem tudok. Imádom az agyát, vonzónak találom, mint embert, és valamennyire kötődöm hozzá, vágyom a társaságára, de tudok élni nélküle.

Tehát ha azt kérdezed szerelmes vagyok e belé, talán azt mondom igen. De ha megkérdezed mégegyszer, biztos, hogy nemet fogok mondani. Valahogy úgy érzem mindkettő igaz. Beépült az mindennapjaimba, de túlélném nélküle.

Sőt, ha reálisan nézzük, pótolható. Hiszen gondoljuk csak át hányan élünk a Földön. Még ha mindenki egyedi is, biztosan találnék valakit helyette, akivel nem unatkoznék, akivel ugyanezt ugyanígy  érezném. 

És félek, ez a "kapcsolat" pontosan olyan jótékony, mint amilyen kártékony is. Amíg játszadozom vele, nem igazán fogom tudni magam rávenni, hogy bővítsem ezt a kört. Az olyan emberek körét, akikkel nem unatkozom. 

Azt hiszem túlságosan lusta vagyok, és beérem azzal amim van, ami adott. 

Az ő társaságát sem kutattam. Véletlenül találtam rá, és onnantól kezdve- még ha tudat alatt is- de vonzódni kezdtem hozzá. Vele akartam lenni. És furcsa, de ő is. Nyáron az esetek nagy részében ő jött oda hozzám. Én pedig befogadtam.

Változás. Ez az a változás, amit nyár közepe óta próbálok ide lejegyezni. 

A befogadás, a gátlások levetkőzése, a nyitottság. Azt hiszem tanultam pár dolgot tőle. Tehát igen, ez egy elég jótékony esemény az életemben.

Ugyanakkor nagyon nagy hiányérzet uralkodik el rajtam időnként. Főleg akkor, ha belegondolok, hogy ennek a játéknak nem igazán van jövője. Sőt, még jelenje sincs nagyon. A távolságra való tekintettel online kommunikálunk- ami vele kifejezetten jó- pár havonta tudom csak látni. Pár napig. Nem elég. 

Most tekintsünk egymásra úgy, mint két ellentétes nemű emberre. Bizony néha így is tekintettünk a másikra. Sőt, mostanában egyre gyakraban. Párkapcsolat, összeköltözés, házasság? Cuki ábránd, de ép ésszel ez sem tűnik valószínűnek valakivel, akivel még két évig online viszonyom lesz. (már ha kitart) Aztán kijárom a sulit, egyetemre megyek, és ha addig nem megy ki külföldre, talán összejöhet.

De ki az a harminc felé közeledő ambíciókkal teli diplomás, aki nem megy ki külföldre életet kezdeni egy kislány miatt, aki épp leérettségizett? Ez viccnek is rossz, mese habbal.

Régóta tudom, nem élek téves képekben, csak néha jó ábrándozni. És persze csak alkalmi partnerek- szakszavak hah- vagyunk tehát senki sem tartja vissza a másikat. 

Így a sztori vége felé megfordul az ember fejében:
Valamelyikünk nem fog kijönni sérülten az egészből?  

Nem, tiszta fejjel játszunk. Tisztelem, szeretem, majdnem annyira, mint amennyire néha utálom, de nem habarodtunk egymásba. Ő szórakoztat, és alkotok. Szerintem nincs abban semmi rossz ha két ember kihasználja egymást, él a dolgokkal, amiket kap.

Nem romlott az önképem?

Először kicsit. Sőt, kezdetben szörnyen össze voltam zavarodva, konkrétan a feje tetejére fordult az álláspontom néhány dologgal kapcsolatban. Aztán idővel megértettem és elrendeztem ezeket. Neki sem mindennaposak az ilyen afférok, így nyilván zavarban volt, de van valami más amit tanultam tőle: 

A kommunikáció mindennek az alapja. Tehát lesz e bármi lelki károsodásom ebből?

Azt feleltem, hogy nem. Felvetette, megvitattuk. Ennyi volt. 

Miért mentem bele?

Kíváncsi voltam, és unatkoztam. Ha hagyom az egészet, talán már nem is beszélnénk, és akkor megint jönne az az ismerős üresség amiről már annyit írtam a régebbi posztokban. Akarná bárki mégegyszer?

Ki vagyok?

Nyilván ugyan az, aki eddig, de történt pár változás és ez megzavart. Gyakran feltettem ezt a kérdést. Nem lettem új ember, más nézőpontom lett. És nagyon jó. Ez is a "nyitottság-program" része.

Az előző posztban még kissé zavart voltam. Legimis kurváztam magam. Tényleg volt egy ilyen gondolatom magamról, de valószínüleg csak azért, mert A.-nak is valami hasonló volt a jelzője rám, mikor meséltem neki pár dolgot. Nem hibáztatom, és egyáltalán nem haragszom rá. Ha az ő szeméből nézzük ez a természetes. Én még egy szemet szereztem. 

Remélem minél több lesz, ki akar folyton egyenesen menni?

274. bejegyzés- someone is sinning

2015.12.28. 19:13

rég volt már, de hiányom nem jelenti azt, hogy nem élek. Pontosan annyira csináltam mindent, mint amennyire semmit az elmúlt pár napban.

Egyedül, de legfőképp mással. Hah, mással.

Jah, asszem élek, éltem vonaton, ágyon, puffon, utcán, sárban, hídon, zuhanyfülkében, konyhában, pénztárnál... most majdnem annyira síratom azt a két napot, mint tatát.

Azért majdnem, mert igazából egy fokkal jobban.

De persze csak jelképesen, mert a valóságban ahányszor rágondolok, elkezdek hüyén vigyorogni. Imádom.

Nem tudtam, hogy ilyen gimis kurvának lenni.

Mármint, hogy ilyen annak érezni magam- egyáltalán nem rossz. 

Nincs rossz érzésem, imádom. Mocskos, felszabadító és pont annyira lett a részem, mint amennyire az ellentétemnek hittem- hah, megint nem érteni az egész bejegyzésből semmit.

Asszem ez a különlegessége ennek a blognak, full értelmetlen.

273. bejegyzés- "It’s a great thing when you realize you still have the ability to surprise yourself."

2015.12.11. 06:38

Azt hiszem nem minden esetben rossz jó gyereknek lenni. 

Nem hittem volna, de ez kihat a szülők rizikósabb döntéseire is, amik nem a pénz körül forognak. Tehát olyanokra, mint például engedjem e a lányomat egy férfinél aludni?

Gondolom emlékszik mindenki az elmúlt hónapjaim nagy problémájára. 

Hát, most jó 17- nek lenni.

Elengednek hozzá.

Nem túl összeszedett poszt, de ezt a napokban mindenképpen rögzíteni akartam. 

Szóval a cím most pontosan tükrözi az érzéseimet. Köszönöm én. Szívesen én.

,,Enjoy your own company. It’s ok to go shopping alone, go to the movies alone, go out to eat alone. be happy with yourself."

Mondanom kéne írás helyett, hogy:

2015.11.19. 18:53

A fejemben van a felülés, a görnyedés a bűzokádás, a nemevés és a korgás.

A zenék, a tananyag, a készülőben lévő "szabadulási" tervek és még sok más.

a legdühítőbb:

17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17
 

272. bejegyzés- sefelnőtt, segyerek.

2015.11.19. 18:12

Az utóbbi időben sorra kapom az ötösöket. Az átlagom talán most éli fénykorát, vagy nem tudom, de az biztos, hogy ilyen még nem nagyon volt.

Próbálom a jó magatartásomat és a jegyeimet egyfajta Jokerként kijátszani ha úgy hozza a véglet:

Tehát Zöld ledecskénél szeretnék aludni téli szünetben- egy éjszakára- és az esélye annak, hogy ezt megengedjék nekem talán picivel növekedett, de még így is vannak kételyeim.

És persze nem könnyű az anyák helyzete sem. Milyen anya az olyan, aki csak úgy megengedi a kamasz naív kislányának, hogy egy egyetmista férfinál aludjon? Ejnye, micsoda szülő.

Szegény kislány. Példamutató viselkedése és jó emberismerő radarja sem elegendő ahhoz, hogy beláttassa az emberekkel, ő nem egy tudatlan, meggondolatlan kis liba.

Szerintem mindkét félnek kijár a pofon és a fejsimi. 

Utálom ezt. Tizenhéttököm.

Ahhhhhhrfgsdfjopdhitjfipfffh...

levágattam a hajam- NAPI-POZITÍV

bár nem ilyen lepedőgyűrögető, de azért hasonlóan tanácstalan képet vágok napjaimban...

Következő 10 cikkElőző 10 cikk

 
03
 
04

Kedvencek

fruzsi  

Shadow  

Shoe  

shinz

ELVESZETT-LELKEK.GP 

 

 

 

 


Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre